|
|
A GSM (Global System for Mobile Communication) egy szabvány neve, ami a digitális mobiltelefonok mögött áll, és ami egy új területet nyitott a digitális kommunikáció terén. Ez a hang ás adatátvitelre is vonatkozik. Azért hozták létre, hogy teljes körű adat- és faxforgalmat lehessen bonyolítani a mobiltelefonokon.
A szabvány bevezetése előtt, minden országnak saját analóg mobil telefonhálózata volt, ami különböző frekvenciákon működött. Ez megakadályozta, hogy a telefonokat országhatáron kívül is használni lehessen. Ezen kívül, az analóg telefonok nem gazdaságosak, mert nem használják ki a frekvenciasávokat, és a mobil telefonálás elterjedésével a nyolcvanas évek végére a rádiókapacitás már kevésnek bizonyult.
A múlt és a jövő
Az első szabvány 1991-ben jelent meg, bár kidolgozását már 1982-ebn megkezdték. 1996 közepére már több mint 110 szolgáltató volt ötven különböző országban.
A GSM egyre sikeresebb lett, de megjelenésével új problémák is előtérbe kerültek. A GSM digitális átvitel sokkal hatékonyabb, mint az analóg rendszereké, hiszen ugyanazon a frekvenciatartományon keresztül átlagosan háromszor több hívást engedélyez, mégis úgy tűnik, hogy hamarosan már ez is kevés lesz.
A probléma megoldására újabb frekvenciát, az 1800 Mhz-es tartományt határoztak meg. Ennek neve PCN (Personal Communication Network). A PCN és GSM telefonok nem kompatibilisek egymással, de hamarosan megjelennek a két szabványos készülékek, amikkel már megoldható lesz a két rendszer közötti kapcsolat.
A GSM a hagyományos, 900 MHz-es sávban a 890-915 és a 935-960 MHz között, 2 x 25 MHz sávszélességen működik, az 1800-as tartományban pedig a DCS szabvány szerint (1710-1785 és 1805-1880 MHz között, 2 x 75 MHz sávszélességen).
A GSM lehetőségei
Minden GSM telefonban találhatunk egy kis kártyát, amit SIM kártyának neveznek, az angol Subscriber Identity Module elnevezés alapján. A SIM egy mikroprocesszort és egy memóriát tartalmaz, ami személyessé teszi a készüléket. Tartalmazzák a jelszót és a telefonazonosítót, az engedélyezett szolgáltatásokat, a telefonszámokat és a beérkezett üzeneteket is.
Mivel a SIM kártya tartalmazza a telefonálás jellemzőit, áthelyezhető más készülékbe is, így a telefonokat át lehet adni másoknak, akik majd saját SIM kártyájukat használják.
A GSM legérdekesebb vívmánya, az SMS, vagyis az üzenetküldés lehetősége. Az SMS a kontroll csatorna szabadidejét használja fel. Egy számítógép segítségével az SMS igen hatékony üzenet-közvetítő rendszer lehet. Az SMS 160 karakternyi üzenetet engedélyez, ami a telefonhívások alatt “utazik”. Az üzenetek a készülék képernyőjén jelennek meg. Ha az nincs bekapcsolva, akkor az üzenetet a szolgáltató tárolja, és amint a készüléket bekapcsoljuk, továbbítja azt. Így az üzenetek nem veszhetnek el.
A beérkezett üzeneteket a SIM kártyán vagy a készülék memóriájában tárolják. A felhasználó akkor nézi meg, amikor szeretné. A telefonhívások ideje alatt is érkezhetnek üzenetek.
Ha a telefonkészüléket egy számítógéphez vagy kézi számítógéphez kapcsoljuk, akkor az SMS-ek sokkal rugalmasabbak lesznek. Írhatjuk azokat a billentyűzetről is, és egyszerű alkalmazások segítségével nem csak egyedi, hanem körüzeneteket is küldhetünk. Mivel a kontrol csatornán utaznak, továbbításuk nagyon olcsó.
Az átjárók (gateways) lehetővé teszik, hogy az SMS üzeneteket fax-á alakítsuk át, így azok fax-gépeken is megjeleníthetőek. Az üzeneteket e-mail címekre is elküldhetjük. Az egyedüli korlát a 160 karakteres hosszúság, aminek tartalmaznia kell a végállomás fax-számát, illetve a címét is.
Az SMS-eket előszeretettel használják a hírszolgáltatók is, például a gazdasági adatszolgáltatók, ahol a legfrissebb híreket automatikusan továbbítják. Ezeket az üzeneteket persze le lehet tiltani.
Az SMS alkalmazások és az azon alapuló mobilszolgáltatások köre állandóan bővül. Az SMS alkalmazásokat két csoportba sorolhatjuk.
- Felhasználó orientált
- Vállalat orientált
A fogyasztói alkalmazások SMS-en keresztül lehetnek:
Egyszerű személy-személy alapú
Hang- és fax-posta
Internet e-mail
Csengőhangok
Beszélgetés
Hír-szolgáltatók
SMS-en alapuló főbb vállalati alkalmazások
- Körlevél
- Felhasználói szerviz
- Járművek helymeghatározása
- Munka továbbítás
Kapcsolat
A GSM telefonok ott működnek, ahol van szolgáltató. Amikor a készüléket bekapcsoljuk, az rögtön bázis állomást keres. Amikor megtalálta, ellenőrzi, hogy valóban létező felhasználók vagyunk-e. A kapcsolat ezután jön létre. Ha határon kívül vagyunk, akkor ez a folyamat kicsit bonyolultabb, de felhasználóként ebből nem sokat veszünk észre. Amit érzékelünk, hogy a helyi hálózat neve megjelenik a készülékünkön.
Az analóg rendszerekkel ellentétben, a GSM telefonok mindig legerősebb helyi állomás jelét keresik. Ha a telefon kikerül egy állomás hatótávolságából, rögtön egy másik bázis állomást keres. Ez az oka, hogy általában megállapítható, hol van egy GSM készülék.
Adat-, fax-, e-mail továbbítás
A GSM-et eredetileg adat-átvitelhez is tervezték. A hagyományos telefonok adták az ötletet, hogy ahol a hang átjut, ott adatot is lehet küldeni. Természetesen, mint minden vezetéknélküli kommunikációnál, itt is adódtak problémák. A rádió kevésbé megfelelő közeg, mint a telefonkábel, a kapcsolat megszakadhat, elveszhet és elhalkulhat. Az emberi agy könnyen korrigálja ezeket a hibákat, de az adat esetében semmi sem veszhet el.
A GSM óriási mennyiségű feladatot hajt végre, hogy megvédje adatainkat. Az adatot felbontja, újra szervezi és úgy csomagolja, hogy ellenőrizhető, majd újra felépíthető legyen, még akkor is, ha a szállítás során megsérül. Ez természetesen bonyolultabb és drágább készülékeket eredményez.
Attól függően, hogy milyen adatbiztonságra van szükség,a GSM-nek kétféle adattovábbítási módszere van.
- Tiszta (tranparent) mód
- Kevert (non transparent) mód
Az első esetben nem tesznek külön erőfeszítéseket arra, hogy a hibákat kijavítsák, csupán az alap protokollt használják. Ez akkor jó, ha a gyorsaságon van a hangsúly, ahol a hibák elfogadhatóak. Például videokonferenciáknál, vagy faxnál.
A kevert átvitel esetén minden adatcsomagot ellenőriznek, és ha hibásak, utasítást adnak az újbóli átvitelre, tehát teljes adatbiztonságot nyújtanak. Ehhez az átvitelhez az RLP (Radio Link Protocol) protokollt használják, ami a GSM szabvány része és a vezeték nélküli környezet hibajavítási szabványa. Mivel az ellenőrzést a GSM hardverén belül végzik el, ez igen hatásos hibajavítási módot jelent. A GSM az adatokon kívül a faxok küldését/fogadását is lehetővé teszi, az előbb említett két módon, bár inkább az utóbbi módszer az elfogadott.
GSM biztonság
A GSM-et úgy alakították ki, hogy minden hang, adat és fax titkosított. A titkosítás jelszavát a SIM kártyába programozták, és csak a telefonhálózatok számára ismertek. Mostanáig még nem érkezett arról hír, hogy azt bárkinek sikerült volna megfejteni.
A jövő
A továbbiakban a telefonokat úgy alakítják majd ki, hogy ugyanaz a készülék mobilként, és helyi DCET vezetéknélküli készülékként is működjön.
A GSM alaptechnológiájának felhasználásával, illetve korszerűsítésével folyamatosan újabb műszaki lehetőségek nyíltak meg az adatátviteli sebesség növelésére. A szaknyelvben 2,5 generációs rendszereknek nevezett megoldások közé tartozik a HSCSD, a GPRS és az EDGE. Ezekkel szemben a 3. generációs rendszerben már nem használhatók a GSM rádiós interfész-elemei. Az UMTS teljesen új hálózat kiépítését igényli.
|
|
|
|
|
